Ifjúsági koncepciók Békéscsabán

„A város első ifjúsági koncepcióját 2007-ben fogadta el, melyből több elem eredményessége folytán átkerült a 2016-2020 közötti időszak tervezési dokumentumába. 2015-ben a második stratégia előkészítése egy példaértékű módszertan által széles körű és alapos alkotási folyamattá vált, ami megszólította és véleményformálásra bíztatta magát a célcsoportot. Ez az előremutató, az ifjúság elképzeléseit befogadó és valós problémáikra reagáló szemlélet azóta is érzékelhető Békéscsaba ifjúságpolitikájában.”

Mi az ifjúsági koncepció? 

„Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának az a tervezési dokumentuma, amely az aktuális jogszabályokra alapozva 

– meghatározza az ifjúságpolitika helyi céljait, prioritásait, az önkormányzat felelősségvállalásának területeit, azokat az alapelveket, melyeket a szolgáltatások, tevékenységek fejlesztése során érvényesíteni kell, 

– a fiatalokkal kialakított, rendszerezett elképzelés arra vonatkozóan, hogyan viszonyuljunk élethelyzeteikhez, miként határozzuk meg szerepüket a város (köz)életében.”

A fenti mondatok a jelenleg hatályos ifjúsági koncepcióból valók, de időszaktól függetlenül tömören foglalják össze a békéscsabai ifjúsági stratégiai gondolkodás történetét és filozófiáját. A városban mindig is cél volt, hogy fiatalos, rövid, a hétköznapokban könnyen használható dokumentumok szülessenek, amelyek sorvezetőként, hivatkozási alapként szolgálnak nemcsak az önkormányzat, hanem a terület minden szereplője számára.

Jól mutatja az építkező gondolkodást és tervezést a 2016-2020 és 2021-2025 közötti időszak dokumentuma. Lényegében a 2021-2025 között hatályos koncepciót az előző időszak tervezése majd megvalósítása, a folyamatos felülvizsgálat és alkalmazkodás alapozta meg. A 2021-2025-ös időszak tervezéséhez Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának felkérésére egy Ifjúsági Közösségi Felmérés keretében gyűjtöttünk információt a városunkban élő, itt tanuló, dolgozó, álláskereső fiataloktól, fiatalokról.

A közösségi felmérésnek több eleme volt: műhelyek, közösségi beszélgetések, interjúk, és egy kérdőíves felmérés is. Mindegyikben fontos volt a közös gondolkodás a fiatalokkal, azokkal a szervezetekkel, amelyeknek fiatalok a tagjai (a diákönkormányzatoktól az extrém sportosokig), és felnőtt szakemberekkel, akik a 12-25 éves korosztállyal foglalkoznak. Az online kérdőíves felmérés és újabb közösségi beszélgetések után készült el a napjainkat meghatározó koncepció.

A KÉPRE KATTINTVA LETÖLTHETŐ: